A HomeVET a kedvencéért

Állatorvos a háznál (Budapesten és a budai körzetben )

Legtöbbször valamilyen betegség vagy sérülés miatt veszik fel a kapcsolatot a gazdik az orvossal.
Egészséges állatnál a védőoltások rendszeres találkozót jelentenek. Egyre elterjedtebb az egyedi megjelölés /chip/ ill. a külföldi utazáshoz szükséges útlevél kiállítása. Egyre nagyobb jelentőséggel bír a külső élősködők ellni védekezés, a 3 havonta ajánlatos féregtelenítés elvégzése is. Minden találkozáskor az általános állapot felmérése és a táplálkozási tanácsadás is szóba kerül. A fogamzásgátlás, az ivari agresszió problémái gyakori témák. Sajnos euthanasia /túlaltatás/ is előfordul.

Házon kívüli szolgáltatások

Gyakran előfordul, hogy a klinikai vizsgálatok a pontos diagnózis felállításához nem elégségesek, ilyenkor egyéb kiegészítő vizsgálatokat is el kell végezni, melyekhez a minta, vagy a páciens el- és visszaszállítást is biztosítjuk. Kérésére elkísérheti kedvencét.

Laborvizsgálat. A minta (vér, vizelet, szélet, bőrkaparék, stb.) levétele és elszállítása után a legrövidebb időn belül kapjuk meg az eredményeket, – amit e-mail formájában Önnek is eljuttatunk – azokat kiértékeljük és megbeszéljük a szükséges további kezelést. Sajnos nem minden betegség kideríthető vagy gyógyítható otthon. A beteget ilyenkor kórházba, rendelőbe kell eljuttatni.
Súlyosabb esetben egy magas színvonalon felszerelt kórházba, (itt bentlakásos kezelés is megoldható) egyszerűbb esetben a legközelebbi rendelőbe szállítjuk a beteget.
Egyes betegségek megállapításához egyéb diagnosztikai eljárásokat is alkalmazni kell.
Ilyen az ultrahangos vizsgálat, röntgen, EKG, endoszkóp.
A gyógyításhoz is szükségesek lehetnek különböző készülékek (lágy lézer, fogkő depurátor, elektrostimulátor, magnetoterápiás készülék stb.), amelyek a kórházban rendelkezésre állnak.

Leggyakoribb műtétek közé tartozik az ivartalanítás.
A legegyszerűbb műtétektől a csontműtétig minden sebészeti beavatkozást el tudunk végezni a magas szintű felszereltség (altatógép, pulsoximeter, lélegeztetőgép, oxigénsátor, inkubátor, stb.) és a szaktudás birtokában.
Sajnos az állatorvosi gyakorlatban a menthetetlen beteg „elaltatása” is előfordul. Ezt csak erősen indokolt esetben végezzük! Az elszállítást is vállaljuk, vagy segítünk a temetkezési vállalat kiválasztásában.

EUTHANASIA

EUTHANASIA

Sajnos az állatorvosi gyakorlatban a menthetetlen beteg „elaltatása” is előfordul. Ezt csak erősen indokolt esetben végezzük!

A folyamat olyan altatószer beadásával indul, amellyel a műtéteket is végezzük. Ezután kapja meg az állat a túlaltató gyógyszert, amely fájdalommentesen végzi el a feladatát.
Az elszállítást is vállaljuk vagy segítünk a temetkezési vállalat kiválasztásában

BETEGSÉGEK ÉS SÉRÜLÉSEK

BETEGSÉGEK ÉS SÉRÜLÉSEK

Nagyon sokféle módon sérülhetnek társállataink. A sérülések következtében sokszor gyulladások, tályogok, testűri vérzések vagy gyulladásos folyamatok alakulhatnak ki. Érdemes keletkezésük szerint sorra venni a sérüléseket, mivel ellátásuk, súlyosságuk megítélése is e szerint történik.

A kutyák körében rendkívül gyakori a parazitás fertőzöttség. Legalább minden harmadik kutya bélférgekkel fertőzött! A kölyökkutyáknál pedig még nagyobb ez az arány, 60-70%-uk már az anyaméhben fertőződik és férgesen születik.

Sokk

Számos oka lehet: sérülés, folyadékvesztés, műtéti beavatkozás stb., de a leggyakoribb kiváltó tényező a súlyos vérzés. A sokkos állapot tünetei: depresszió, az aktivitás hiánya, gyors légzés és szapora érverés, valamint a hajszálerek elégtelen feltöltődése. Ez utóbbit a következőképpen érzékelhetjük: ujjunkat rányomjuk a kutya fogínyére úgy, hogy az elfehéredjen. Amikor elvesszük a kezünket, figyeljük meg, milyen gyorsan nyeri vissza eredeti színét az elfehéredett terület. A normális feltöltődés nem több egy-két másodpercnél.
A szapora érverés a sokk súlyosbodásával gyengül, majd megszűnik. Jellemző az alacsony testhőmérséklet is. A végtagok és a bőr hidegek, az állat testhőmérséklete gyakran 37 °C alá süllyed.

Hőguta, napszúrás

Hőgutát leggyakrabban a tűző napon, megfelelő szellőztetés nélküli gépkocsiban hagyott kutyák kapnak. Az autóban a hőmérséklet erős napsütésben akár 40-41 °C-ra is emelkedhet. A kövér, öreg, beteg, valamint gömbölyű fejű, nagy termetű ebek (boxer, bulldog, masztiff, dog stb.) sokkal könnyebben kapnak hőgutát, mint más fajták egyedei. Velük tehát különösen vigyázzunk!

A hőguta tünetei
Lihegés, szapora pulzus, vérbőség a száj nyálkahártyáján, hányás, aggódó, merev tekintet. Az állat hőmérséklete 40-41 °C-ig emelkedhet. Súlyosabb esetben az eszméletét is elvesztheti. Ha ilyen tüneteket észlelünk, azonnal vegyük ki a kocsiból, vigyük az árnyékba, és locsoljuk le hideg vízzel. A hőgutát kapott kutyát mielőbb vigyük állatorvoshoz.

Harapás, marás

A harapásos sebek a legtöbbször a nyakon, a fejen és az elülső végtagokon keletkeznek. Marakodás közben különösen rövid szőrű kutyák sebesülhetnek meg súlyosan. A hosszú szőrű ebeket védi nagy bundájuk, amely tompítja az ellenfél harapását.

A sebek legtöbbször a nyakon, a fejen, az elülső végtagokon keletkeznek. A sokkal erősebb kutya (miután az állatok egymás nyakát igyekeznek elkapni) akár meg is fojthatja a gyengébbet! A verekedés többnyire váratlanul robban ki, nincs elég idő a közbelépésre. Éppen ezért a gazda sétáltatás közben legyen figyelmes, mert könnyebb megelőzni, mint megakadályozni az összecsapásokat, a sérüléseket. Ha pedig már megkezdődött a marakodás, lehetőleg a kutyák gazdái próbáljanak beavatkozni, mert az idegeneket a felajzott állatok megharaphatják. Természetesen a tulajdonosnak is jól meg kell gondolnia a közbelépés módját, nehogy az idegen kutya megharapja. Ezért sohase a nyakörvüknél fogva próbáljuk szétválasztani a verekedő állatokat, hanem a farkuknál vagy a hátulsó végtagjuknál ragadjuk meg őket. A marakodás szétválasztásának leghatásosabb eszköze – ha netán éppen kéznél van – egy vödör víz!

A verekedés kitöréséért mindig a kutya gazdája a felelős – vagy mert rosszul nevelte ebét, vagy mert tudván tudva, hogy kutyája verekedős, mégis szabadon engedte az állatot.
Kölyök, fiatal kutyák hajlamosak arra, hogy a földön talált kavicsot, ételhulladékot, csontot nyeljék. A következmény olykor bélelzáródás vagy mérgezés lehet

Zúzódások. csonttörések, ficamok

Zúzódás
A zúzódások a csontot körülvevő lágy szövetek sérülései, s rendszerint nem befolyásolják a kutya mozgását. Az ilyen típusú sérüléseknél a duzzadás, és a fájdalom meglehetősen nagy területen jelentkezik, úgy, hogy pontosan nem is lehet meghatározni a sérült rész határait. Ha a kutya a lágyszöveti sérülés következtében sántít, akkor néhány napos pihenés után a javulás szemmel látható, a kutya egykettőre abbahagyja a sántikálást. Egyéb kezelésre általában nincs szükség.

Csonttörés
Ha a kutya eltöri valamelyik lábát, akkor túl azon, hogy nem tud ránehezedni, az érintett végtag szemmel láthatóan deformálódik is. Ez a deformálódás lehet egyszerű duzzanat, vagy a normális végtaghelyzet megváltozása. A törés helyén az érintett végtag mozgásának elváltozását, megrövidülését, illetve a normálistól eltérő egyéb elváltozást tapasztalhatunk. Ha a csont, ropogó hangot ad, majdnem mindig törésről van szó. Hacsak valamilyen érzékelő-idegi sérülés nem történt, vagy a kutya sokkos állapotba nem került, a törés kitapintásakor a kutya heves fájdalommal reagál.

A törés kétféle lehet: zárt, és nyílt. Zárt törésről akkor beszélünk, ha a bőrfelület, és a törött csont között nincs összekötő seb. Nyílt a törés minden olyan esetben, amikor a törések a bőrfelületet is átszakítják, a kitüremkedő csontvégek jól láthatóak. A nyílt törések ezért könnyen fertőződhetnek.
A törések sajátos formálja a gerincoszlop törése, vagy ficamodása. Ezek a lehető leggyorsabb állatorvosi beavatkozást, és szakszerű, gondos elsősegélynyújtást igénylik. A gerincoszloptörések rendszerint a hátsó lábak részleges, vagy teljes bénulását is okozzák.

Ficam
A kutya ficamai sokkal ritkábbak, mint a törések. Általában úgy keletkeznek, hogy valamelyik csont kiugrik a másik csonttal alkotott ízületből.
A ficam tünetei hasonlóak a töréshez, de jóval enyhébbek. A ficamok nem igényelnek azonnali beavatkozást, legalábbis olyan értelemben, hogy nem fenyegetik a kutya életét, vagy végtagjainak épségét. Ennek ellenére lehetőleg 24 órán belül vizsgáltassuk meg a beteg kutyát állatorvossal, mert ez az az időszak, amikor a baj még sebészeti beavatkozás nélkül is könnyen korrigálható. Az állatorvos általános érzéstelenítés mellett visszahelyezi a csontízület végét a megfelelő helyre.

FÉREGHAJTÁS

Férgek

A ragadozó állatok – így a kutya és a macska is – nagyon gyakran találkoznak ezekkel a hívatlan vendégekkel. Magyarországon minden második kutya bélférgekkel fertőzött, ezek a paraziták gyakoribbak, mint hinné! Az, hogy Ön esetleg nem látja kedvencének ürülékében a kifejlett férgeket, még nem jelenti, hogy az állat nem férges! A férgesség az esetek többségében nem jár látható tünetekkel.

Miért is van szükség rendszeres féreghajtásra?

A féregfertőzöttség állategészségügyi jelentősége az általuk okozott látható (végbéltájék viszketése, nyugtalanság, fogyás, bágyadtság, hasmenés, hányás, vérszegénység, súlyos esetben idegrendszeri tünetek is) és láthatatlan (csökkent emésztés, rossz tápanyag-értékesítés, vékonybélgyulladás) károsodásokban áll. Emellett még nem szabad megfeledkeznünk humán egészségügyi vonatkozásairól, ugyanis egyes féregfajok az emberre (különösen a gyerekekre!) is veszélyesek!
A fent leírtakból is kiderül, hogy nem szabad egy legyintéssel elintézni, hogy „Az én kutyám sosem volt férges!”, hanem célszerű rendszeresen adagolt, széles hatásspektrumú (nem csak egy féregfajta ellen ható) készítményekkel védekezni. Ezek lehetnek tabletták, paszták, sőt, már kaphatók bőrre cseppenthető, külső és belső parazitákra is ható „spot on”-ok is.


Forrás: novartis.com.au

Fontos, hogy az állat fajának és súlyának megfelelő adagot adjuk, így nem tanácsolnánk a szűkebb spektrumú és amúgy is bonyolultabb adagolást megkövetelő, emberi célra készült tablettákat, illetve a fokhagymával történő „kezelést” sem.
A leggyakrabban előforduló férgek, amelyek az embert is megfertőzhetik: az orsóférgek, a galandférgek, ill. a kampósfejű férgek.

Hogyan fertőződhet kedvencünk?

Az egyes féregfajok különböző módokon juthatnak be a gazdaszervezetbe: pete- vagy lárva állapotban szájon át, többek közt fertőzött nyers hús elfogyasztásával, más állat bélsarával való érintkezéssel, az anyaállat tejéből, fertőzött zsákmányállat elfogyasztásával, sőt, bolháktól is lehet féreggel fertőződni (csípés által is, illetve ha a kutya szétharapja a bolhát). Fertőződhet a kölyök is még az anyaméhben, és ritkán előfordulhat, hogy bőrön át jut be az ún. vándorló lárva.

Milyen tünetekkel jár a férgesség?

Kismértékű féregfertőzöttség nem feltétlenül jár látható tünetekkel. Az élősködők jelenléte azonban ilyenkor sem kívánatos, ugyanis rontják a tápanyag-értékesítést: „elszívják” a gazdaállat szervezetétől a táplálékot, így az a nagymennyiségű eledel fogyasztása ellenére sem hízik, sőt, esetenként fogy is.
Súlyosabb esetben a tulajdonos az állat nyugtalanságát, a végbéltájék felé való kapkodást, „szánkázást” tapasztal, később hasmenés, hányás jelentkezik a vékonybélgyulladás tüneteként (esetenként akár véres, vércsíkos-nyálkás hasmenés). A fertőzött állat bágyadtabb a szokásosnál, szőre fénytelen és hullik. Egyes férgek (pl. Toxocara canis) a tüdőt támadják meg, ezért köhögés, orrváladékozás jelentkezhet.

Mikor és hogyan végezzük a féreghajtást?

Rendszeresen féregtelenítsük állatainkat (ahol több állat van egy háztartásban, lehetőleg egyszerre, hogy vissza ne fertőzzék egymást), 3-4 havonta! Amennyiben a féregtelenítő gyógyszer beadása után férgek ürülését tapasztaljuk a bélsárban, 10 nap múlva meg kell ismételni a kezelést.
Vemhes szukát az ellés előtt 2-3 héttel, majd az ellés után a kölykökkel együtt 2-3 hetente az elválasztásig (5-6 hetes kor). Macskakölyköket az anyaállattal együtt 3, majd 6 hetes korban, később szintén 3-4 havonta.

Kölyökállatoknál még paszta formátumú készítményeket alkalmazzunk, később testnagyságtól függően már el lehet kezdeni a tablettákkal való féreghajtást. Azért a testnagyság függvénye, mert 1 tabletta kutyák esetében általában 10 (macskáknál 4) testtömeg-kilogrammra hatásos, így pl. egy 5 kg-os kölyöknek már adhatunk fél tablettát. Az adagolásnál általában érdemes szem előtt tartani, hogy a férgekre ható készítmények az emlősállatok szervezetében kárt nem okoznak, így inkább kicsit felül kell őket dozírozni, mint alul (pl. egy 8 kilós kutyának nyugodtan adhatunk egy egész tablettát).
Felnőtt állatoknál tanácsos a féreghajtást negyedévente elvégezni, akkor is, ha nem látható féreg a bélsárban. Kutyák esetében már rendeleti szabályozás is előírja az évente legalább egyszer, a kötelező veszettség elleni védőoltással egyidejűleg. (81/2002.FVM rendelet (IX.4.) 8.§.)

Hogyan előzzük meg a férgekkel való fertőződést?

A szájon át való fertőződés megelőzése érdekében fontos, hogy ne etesse nyers hússal vagy zsigerekkel kedvencét. Óvja őt bármilyen pocsolyából, patakból, tóból való ivástól, mert azok állati ürülékkel szennyezett lehetnek!
Rendszeresen takarítsa össze a kutya- és macskaürüléket az állatok tartózkodási helyén (ajánlott az utcán is felszedni kutyánk „nyomait”), hogy ne dúsulhasson fel a környezetben sem a féregpete!
Mindig mosson kezet, miután állataival foglalkozott, és szoktassa erre gyermekeit is! A gyerekek ne játsszanak olyan területen, amely kutya- vagy macskaürülékkel szennyezett lehet (legkönnyebben az ilyen homokozókban fertőződhetnek)! Rendszeresen bolhátlanítsa is állatait!

ÚTLEVÉL KIÁLLÍTÁS

Kisállat útlevelet bármilyen életkorú állat kaphat, illetve az kiadható számára, azonban az útlevél megléte önmagában nem jogosítja fel az állat tulajdonosát az állat jogszerű utaztatására. Az útlevél csak érvényes veszettség elleni oltás meglétével érvényes, és csak így használható utazáshoz. Az állat életében kapott legelső veszettség elleni oltás az EU szabályozás szerint csak a beadás napjától számított 21. napon válik érvényessé.

Három hónapos életkor alatt egyes EU tagállamok bizonyos feltételek teljesülése esetében veszettség oltás nélkül is megengedik az állat beutaztatását, de ez az engedmény nem jelent általános mentességet. (Több tagország – pl. Olaszország, Spanyolország – egyáltalán nem engedi meg a 3 hónapos kor alatti kutyák bevitelét veszettség elleni oltás nélkül, mások csak nem kereskedelmi cél esetén adják meg ezt a lehetőséget.)

Felhívjuk figyelmüket arra is, hogy ha egy állatot nyilvánvalóan eladási céllal szállítanak egy másik tagállamba, az akkor is kereskedelmi célú szállításnak minősül, ha a szállított állatok száma nem éri el az 5 db-ot. Ebben az esetben a szállításkor mindenképpen eleget kell tenni a kereskedelmi szállításra vonatkozó külön szabályoknak is.

TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSADÁS

TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSADÁS

1. Milyen gyakran etessük a kutyát?

Az etetés ajánlott gyakorisága a kutya korától függ. 6 hónapos koráig javasolt naponta 4-szer, 1 éves koráig naponta 2-3-szor, másfél éves koráig naponta 1-2-szer.

2. Csirkés, vagy csirke ízű?

Egyik sem! Ez a két jelző nem feltétlenül jeleni azt, hogy valóban tartalmaz értékes tápanyagokat az adott termék. Ugyanez elérhető egy gyenge minőségű alapanyagokat felsorakoztató tápból, mesterséges ízfokozó alkalmazásával. Ezzel a trükkel a kedvencünk – sajnos – nagyon szereti majd az eledelt.

3. Néhány dolog a tisztaságról…

A tálját minden nap meg kell tisztítani. Legyen állandóan friss ivóvíz!

4. …és a mozgásról.

Nagyon fontos, hogy ne végezzen a kutya aktív mozgást igénylő feladatokat, röviddel étkezés előtt és után. Nagyon veszélyes lehet ez számára, gyomorcsavarodást okozhat. Fajtától függően vannak hajlamosabbak erre a betegségre, de ajánlott minden gazdinak figyelnie rá, hiszen mi sem szeretünk teli hassal ugrálni, nem véletlenül! Étkezés után csak könnyű laza séta javasolt.

5. Rémisztő példa

A nyers hús fogyasztás egy ellenérve, az Aujelszky betegség. Ez a betegség a nyers húsban található kórokozók által terjed át a kutyára, és halálos kimenetelű.

6. A kutya hivatalosan előírt, a mai kor szokásaitól függetlenített étrendje 60%-ban tartalmaz húst, 40%-ban egyéb tápanyagokat.

7. Ne hizlaljuk el kedvencünket!

Mi emberek is állandóan küzdünk a túlsúly problémájával, ne akarjuk ugyanezt kedvencünknek. Sokkal egyszerűbb már az elejétől egészségesen táplálni, mint fogyókúrára fogni, akkor, amikor már nagy a baj.

A jutalomfalatról se feledkezzünk meg! Mindig számoljuk bele a bevitt táplálék mennyiségébe!

8. A konzervek 90 százaléka víz?

A szárazeledelek sokkal koncentráltabb mennyiségben tartalmazzák a szükséges tápanyagokat.

9. Figyeljünk a táp megbízható, jó minőségére!

KÜLSŐ ÉLŐSKÖDŐK KEZELÉSE

KÜLSŐ ÉLŐSKÖDŐK KEZELÉSE

Kullancsok

Mi a kullancsok okozta két legfontosabb betegség Magyarországon? A két legfontosabb betegség, amit meg kell említeni a babeziózis és a Lyme-borreliózis.

Babeziózis

A kutyákat megbetegítő Borellia canis egy egysejtű élősködő, amely a vörösvérsejteket roncsolja. A betegség első tünetei a magas láz (esetenként elmaradhat), bágyadtság, súlyos esetben a kutya lábra sem tud állni. A gazdiknak még a véres vizelet szokott feltűnni. A lappangási idő 1-2 nap.

Lyme kór

A Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi nevű spirocheta (baktérium) különböző altípusai okozzák. A tünetek kevéssé kézzel foghatóak, mint a babeziózis esetében. Ennél a betegségnél a lappangási idő több hét. A tünetek: visszatérő magas láz, ízületi fájdalom, esetleg idegrendszeri tünetek. Gyanú esetén vérvizsgálattal lehet igazolni a betegséget.
Fontos, hogy a Lyme-kórra mi is fogékonyak vagyunk! Soha ne a kezünkkel likvidáljuk a kullancsokat és alaposan mossunk kezet. Javasolt a kullancs-eltávolító kanalak használata.

Bolhák

Manapság a bolhák elleni védekezés sokkal kisebb problémát jelent, mint régebben. Gyakorlatilag a bolhák, külső élősködők elleni spot-on készítmények, jó minőségű nyakörvek rendszeres használat esetén tökéletes védelmet tudnak nyújtani. Ennek ellenére mégis gyakorinak mondható a bolha-allergia kialakulása, mely a megfelelő kezelés és bolhairtók használata után kiválóan gyógyul.

 

Atkák

A Demodex canis nevű ízeltlábú parazita okozza, amely gazdaspecifikus és a kutyák állandó élősködője. Kb. 1/4 mm hosszú, színtelen, féregszerű atka, 4 pár csökevényes, tuskószerű lába van, a kutyák szőrtüszőiben, faggyúmirigyeiben élősködik. Fejlődésmenetük részleges átalakulás, a bőr felületén történő párosodást követően a hímek hamarosan elpusztulnak, a nőstények a szőrtüszőkbe vándorolnak és lerakják petéiket. A citrom alakú petékből mintegy hat nap alatt kikelnek a hatlábú lárvák, ezután két nimfastádium következik, majd megjelenik a kifejlett szőrtüszőatka. Az egész folyamat 3-4 hetet vesz igénybe. A kutyák közvetlen érintkezés útján fertőződnek, sokszor a születésük után, amikor az anyáról a szőrtakaróval még csak alig rendelkező újszülöttek bőrére kerülnek az atkák.

A paraziták a klinikailag egészséges ebek nagy részének a bőrében is megtalálhatók. Tünetek mégis csak egyes kutyákban jelentkeznek. Ennek magyarázata a gazdaszervezet immunrendszerének működési állapotában kereshető. Gyakrabban jelennek meg a tünetek az immunrendszer működését gyengítő, vagy blokkoló tényezők jelenléte esetén (pl. egyes gyógyszerek beadása után, télen, rossz tartás és etetés, betegségek, daganatok esetében stb.)

A betegség gyógykezelése helyileg és általánosan adott gyógyszerekkel történik. Helyileg különböző kiszerelési formákban (lemosás, ecsetelés, bedörzsölés, spray stb.) használhatunk parazitaellenes szereket, az injekciós antibiotikum készítmények a másodlagos baktériumfertőzés ellen szükségesek. Adhatóak az immunrendszer működését serkentő készítmények is. Fontos természetesen ezeken kívül még az egyéb, az immunrendszer működését rontó kórfolyamatok gyógyítása, a tartás és az eleség javítása. Az olyan szukát, illetve ennek utódait, amelynek almaiban rendszeresen előfordulnak demodicocis kölykök, tanácsos a tenyésztésből kizárni.

CHIP MEGJELÖLÉS

Az állatok egyedi azonosítása sok szempontból fontos dolog volt régen is, és az ma is. Haszonállatoknál a gazdák már évszázadok óta használnak valamilyen eljárást arra, hogy a saját állataikat megjelöljék. Ebből a célból legtöbbször tüzes vassal bélyegezték meg azokat, vagy az elmúlt évszázadban például sok állat fülébe bilétát raktak. A kedvtelésből tartott állatok egyedi azonosítása azonban sokáig csak a fajtatiszta kutyák kiváltsága volt. A fajtatiszta kutyákat a tenyésztő szervezetek tetoválási szám alapján regisztrálták. A keverék kutyák azonban semmiféle azonosítóval nem rendelkeztek, így ha például külföldre utaztak a gazdival, akkor a hatósági állatorvosi igazolásban egy hozzávetőleges leírással azonosították a kutyát.

Mikrochipes azonosítás

A mikrochip feltalálása az, ami a XXI. Század elején alapjaiban megváltoztatja az állatok egyedi azonosításának rendszerét. A mikrochip adta lehetőség azonban önmagában semmit nem ér, annak használatát szorgalmazni szükséges, vagy kötelezővé kell azt tenni, főleg azért, mert bár mikrochipeket már több mint 10 éve használnak szerte a világon, elterjedésük eddig korlátozott volt csak.

 

Ezt a folyamatot Európában felgyorsította az Európai Unió, amely a jövőben két területen teszi kötelezővé a mikrochip használatát: az állatok utaztatásánál, és a tenyésztésben. A türelmi időben egyedi azonosítóként elfogadják még a jól olvasható tetoválást, de annak hiányában már most is csak mikrochipet lehet alkalmazni.

A leghasznosabb funkció

Mikrochipet ma sokféle okkal és indokkal lehet használni, azonban kétségtelen tény, hogy ezek között a leghasznosabb – és egyben a leglátványosabb – az elkóborolt, elveszett állatok mielőbbi hazajuttatása. Sokan még nem is tudják, hogy egy mikrochippel rendelkező, megfelelően regisztrált kutyáról optimális esetben a megtalálást követően 5-10 perc alatt kideríthető, hogy ki a gazdája! Aki még nem veszített el kutyát, az nem tudja, mivel is jár az! Az idegeskedés, a kutya keresésére fordított idő és pénz, és nem utolsó sorban az, amit a kutya ez alatt átél – csavargás, éhezés, félelem, fagyoskodás, menhelyen, gyepmesteri telepen töltött idő, összeszedett betegségek, sérülések – megspórolható egy pár ezer forintos eszközzel, ami nem más, mint a mikrochip és annak regisztrációja (lásd további menüpontok).

A mikrochip

A mikrochip egy rizsszem méretű eszköz, melyet egy első látásra hatalmasnak tűnő, injekciós tű-szerű eszközzel az állat bőre alá ültetnek be. A parányi, szövetbarát kapszulába egy antenna, és egy mikrochip van beépítve, mely egy 15 számjegyből álló egyedi kódot tárol. A mikrochip sem energiaforrást, sem mozgó alkatrész nem tartalmaz, ezért a meghibásodása kizárható.

A kapszula anyaga nem vált ki az állat szervezetében ellenreakciót, így az a beültetés helyén – ez Európában a nyak bal oldala – szépen megtapad. Fontos tudnivaló, hogy a mikrochip önmagában nem sugároz jeleket, csak egy speciális leolvasó rádiójeleire válaszolva adja vissza a benne tárolt számsort. Mivel a mikrochip nem sugároz jeleket, így a tévhittel ellentétben nem is alkalmas az eb aktuális tartózkodási helyének a meghatározására! A leolvasó is csak néhány centiméteres távolságból tud kapcsolatot teremteni a beültetett chippel, így attól sem kell tartani, hogy az áruházi lopásgátló kapuk követnék az eb mozgását.

A mikrochip beültetése egy fájdalommentes, 2 perces procedúra, amelyet azonban csak az arra felhatalmazott állatorvos végezhet el. A Magyar Állatorvosi Kamara részletesen szabályozza a mikrochip beültetését, lépésről lépésre meghatározva azokat a tennivalókat, amelyeket az állatorvosoknak el kell végezniük, mielőtt a mikrochipet behelyeznék a helyére.

Nem káros-e?

Időről-időre megjelennek olyan hírek, amelyek igyekeznek felhívni a figyelmet azokra a potenciálisan káros hatásokra és lehetőségekre, amelyek a szervezetbe behelyezett idegen anyagok – így akár a mikrochipek – hatására kialakulhatnak. Ezek a beszámolók azonban minden esetben olyan esetekről szólnak, amikor egy-egy állat szervezetében a mikrochip helye körül találtak rosszindulatú folyamatokat. A szerzők azonban minden esetben nagyon óvatosan fogalmaznak, és eddig még nem nagyon merték konkrétan összefüggésbe hozni a mikrochipeket a tapasztalt elváltozásokkal. Kijelenthető, hogy a mikrochipek használata igen biztonságosnak tekinthető! Több tízezer behelyezett mikrochipre jut csak egy-egy problémás eset, de ezeknél sem bizonyítható egyértelműen a chip káros hatása

Adatbázisok

A mikrochip csak egy drága piercing lenne az állatokban, ha nem lennének adatbázisok, amelyekben a chipben tárolt 15 jegyű számhoz hozzárendelik az állat és a tulajdonos adatait, és ahol ezek az adatok hozzáférhetőek. Szerencsésebb országokban egyetlen, központi, online adatbázis létezik. Sajnos, mi nem tartozunk még ezek közé! Magyarországon ugyanis a mikrochip regisztráció jelenleg még nincs megfelelően szabályozva. Az elmúlt évtizedben behelyezett mikrochipek legtöbbjét – főleg a ’90-es években – a gyártók és forgalmazók felkérésére az Országos Állategészségügyi Intézetben regisztrálták, ahol egy mai szemmel nézve kezdetlegesnek nevezhető rendszerben kezelték az oda beérkezett adatokat. Ennek nagy hátránya volt (és ma is az), hogy onnan adatokat csak eléggé körülményesen és hosszadalmasan lehetett megkapni, valamint nem volt biztosított az időközben megváltozott adatok megfelelő módosítása. Ténykérdés, hogy a mikrochipes megjelölés hazai elterjedését ez a nehézkes és bürokratikus hozzáférés is jelentősen hátráltatta. Ezen a helyzeten sokat segített a Magyar Állatorvosi Kamara 2005-ben létrehozott PETVETDATA adatbázisa, amely ma az egyetlen jelentős, internetes úton bármikor elérhető rendszer, amelyben ma már a hazai mikrochipes regisztrációk döntő többsége megtalálható.

Fontos információ: a Petvetdata adatbázis, bár tartalmazza a regisztrált tulajdonosi adatokat, NEM “tulajdoni lap”, NEM tulajdonjogi igazolás! Az itt feltüntetett adatok senkit nem jogosítanak fel egy-egy állat tulajdonosi viszonyainak igazolására, vagy a tulajdonjog bizonyítására.

IVARTALANÍTÁS

IVARTALANÍTÁS

Az állattartók gyakori problémája kutyáknál, macskáknál, hogy hogyan kerüljék el a nem kívánt szaporulatot, és az ivari működéssel összefüggő betegségeket. A fogamzásgátlásra állatoknál is többféle módszer létezik.

Ha biztosak vagyunk benne, hogy soha nem akarunk utódot kedvencünknek, a legjobb módszer a műtéti ivartalanítás. Ettől sok ember irtózik, pedig a tévhitekkel ellentétben – kevés kivételtől eltekintve – a végleges ivartalanításnak csak előnyei vannak. Az állat soha többet nem fog ivarzani (tüzelni), nem lesz álvemhes, nem lesz méhgyulladása, petefészek cisztája, és a fiatal korban elvégzett műtét a későbbi emlődaganat kialakulásának esélyét is minimálisra csökkenti.

A nem ivartalanított szuka kutyák kb. 25(!)%-ának lesz élete során (főleg idős korban) emlődaganata. Ennek az esélye az első tüzelés előtt(!) végzett ivartalanítással 0,5%-ra csökken, de még a 3. tüzelés előtt végzett műtét esetén sem több 8-%nál. A későbbi méhgyulladás esélyét szakszerű beavatkozás esetén nullára csökkentjük, ez igaz az álvemhességre is.

Nézzük a lehetséges szövődmények előfordulását. A műtéti altatás kockázata, fiatal korban, a mai modern altatási technikákkal 1 ezrelék alá tehető. A későbbi vizelettartási probléma (inkontinencia) előfordulása pár százalék, de ezek az esetek is gyógyszerrel általában sikeresen kezelhetők. A nőstény állat viselkedése nem változik meg az ivartalanítás hatására, és bár az étvágya megnőhet, ha megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal etetjük, illetve megfelelő mozgást biztosítunk számára, NEM fog elhízni. (A csak az ivartalanításhoz köthető kóros elhízás aránya 1-2 %)

Ha csak néhány hónapig akarjuk elkerülni az ivarzással járó kellemetlenségeket, lehetőség van gyógyszeres fogamzásgátlásra. Ez vagy injekciós kezeléssel, vagy tabletta formájában érhető el. Ezek mind magas hormontartalmú készítmények, melyek – főleg hosszan tartó alkalmazás során – veszélyes mellékhatásokkal járhatnak (méhgyulladás, emlődaganat), ezért alkalmazásukat alaposan mérlegelni kell. Ha mégis emellett döntenek, idejében keressék fel állatorvosukat, mert az ivari ciklus csak bizonyos szakaszában lehet elkezdeni az alkalmazásukat (a tüzelését hamarosan megkezdő, vagy már tüzelő szuka kutyánál pl. nincs mód az ivarzás elnyomására, elfogadható kockázat mellett).

Ha tüzelő kutyája, ivarzó macskája ellenkező neművel érintkezett/érintkezhetett, lehetőség van „esemény utáni” fogamzásgátlásra is. Ha biztosan megtörtént a fedezés, a következő pár napban (harmadik és ötödik nap) beadott két injekció 99%-ban megakadályozza a vemhesség kialakulását. Ha nem biztos a kannal/kandúrral való találkozás, csak fennáll a lehetősége, érdemes kb. 21-25 nap múlva a vemhességről vérvétellel, vagy ultrahang vizsgálattal meggyőződni. Pozitív esetben még ezután is van lehetőség a vemhesség gyógyszeres megszakítására.

A közelmúltban kidolgoztak olyan, bőr alá ültethető implantátumokat, melyek több hónapig, akár 1-2 évig is megakadályozzák az állatok nemi működését. Ezekből olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek gátolják a nemi hormonok termelődését (GnRH agonisták). Az eddigi vizsgálatok mellékhatásokról nem számoltak be. Ha ezek kereskedelmi forgalomba kerülnek, egy valós alternatívát kínálnak majd a ma még legjobb megoldásnak számító műtéti ivartalanítás helyett.

OLTÁS

Oltási program kutyáknak

7-8. hét: parvo

10. hét: szopornyica + parvo + májgyulladás + leptospirózis + kennel köhögés kombinált

12. hét: veszettség I.

14. hét: szopornyica + parvo + májgyulladás + leptospirózis + kennel köhögés kombinált

Egyre nagyobb jelentősége van a kullancsok által terjesztett Lyme-kórnak. Ezért a fokozottan fertőzött területeken be kell iktatni a betegség elleni védőoltást is. Újabban a babeziózis ellen is megjelent védőoltás, amely fokozott veszélynek kitett kutyák esetében szintén ajánlatos.

7. hónap: Veszettség II. + szopornyica + parvo + májgyulladás + leptospirózis + parainfluenza kombinált

Felnőtt kutyánál a beadott oltások éves ismétlése.

 

Oltási program macskának

8. hét: bélgyulladás + macskanáthák

10. hét: Leukózis

14. hét: Bélgyulladás + macskanáthák + veszettség

16. hét: Leukózis

Évente: minden beadott oltás emlékeztetője.

Sajnos a FIP elleni vakcina a saját tapasztalatom alapján nem hozza a kívánt hatást, így nem javallom a borsos árú vakcina beadását.