Babéziózis 2. rész

Az állatorvos rendel:

A kórokozó és terjedése

A kutyák babéziózisát a Babesia canis canis (kutyababézia) nevű egysejtű parazita okozza. A kórokozó a kullancs vérszívása során jut a kutya szervezetébe, majd a vörösvértsejtekbe jut és ott szaporodik. A megtámadott vérsejteket enyhébb esetekben az immunrendszer kiszűri és elpusztítja, de a vörösvérsejtekből kiszabaduló babéziák újabb vérsejteket fertőznek. A vörösvérsejtek sejthártyája merevvé válik, ezáltal azok összecsapódva elzárják a kis kapillárisokat, ettől a szervekben oxigén- és tápanyagellátási zavar alakul ki (szervi hypoxia), emiatt károsodhat a vese, a máj és a hasnyálmirigy is. A vesekárosodást tovább súlyosbíthatja, hogy a vörösvérsejtekből kiszabaduló vérfesték (hemoglobin) eltömi a vesecsatornácskákat. Ezek a tünetek nagy kihívást jelentenek az állatorvos számára.

A kórokozó közvetítője Magyarországon szinte kizárólag a Dermacentor reticulatus nevű kullancsfaj, aminek a nyálmirigyeiben él. Újabb megfigyelések szerint a Mediterránumból az utóbbi években behurcolt barna kutya kullancs (Rhipicephalus sanguineus) is terjesztheti a kórt. Ennek a kullancsfajnak külön veszélye, hogy jól érzi magát a lakásban is, ott akár télen is csíphet.

A Dermacentor reticulatus könnyen felismerhető pajzsrészének (megszívódott kullancs esetén a háton, a fejhez közeli rész) márvány jellegű, foltos, pöttyös mintázata után. Az eltávolított kullancsot nagyítóval megvizsgálva a faj viszonylag biztonsággal felismerhető. Amennyiben a mintázat nem észlelhető, valószínűleg más fajról van szó. A babéziózis esélye ebben az esetben jóval kisebb, de nem zárható ki teljesen. A csípés után jelentkező bizonytalan és hullámzó sántítással, hullámzó hőemelkedéssel járó Lyme-kór terjesztője a feketés-vöröses Ixodes ricinus kullancs. Erősen megszívott kullancs esetében a beazonosítás nehezebb.

Kihangsúlyozandó, hogy egyrészt a sok kullancsfaj között gyakorlatilag csak egy hordozza a kórokozót, nem mindegyik kullancs fertőzött, másrészt a fertőzött kullancs is csak a megtelepedése után mintegy két nap után tud fertőzőképes babéziát átadni, ezért a kutya mindennapos átvizsgálása és a kullancsok időbeni eltávolítása jelentős védelmet ad.

Fentiek alapján kullancs találása esetén nem kell azonnal betegségre gondolni, de a kullancs eltávolítása után az állatot egy hétig fokozottan figyelni kell. Ugyanez fordítva is igaz, sok esetben úgy alakul ki a betegség, hogy az azt okozó kullancsot nem lehetett észrevenni.

forrás Wikipédia /kiegészítéssel/

Mixomatózis 4

Aktuális!

Tünetek

A betegség első tünete a fülben futó erek falának megnövekedett átjárhatósága miatt a fülkagylón található vérzések megjelenése, amelyek különösen áteső fényben láthatók jól. Így a betegség jelentkezése esetén az adott állományból viszonylag korán ki lehet szűrni a már megbetegedett állatokat. Kísérleti fertőzésekben a betegség lappangási ideje 6-7 nap. Természetes körülmények között a myxomatózis egy általános, generalizált vagy egy körülírt duzzanatok formájában jelentkező, ún. göbös alakban fordul elő.

Az általános myxoedémás alakhoz gyakran, míg a göbös formához ritkán társul kötőhártya-gyulladás, amit sokan a betegség első tüneteként írnak le. A myxoedémás duzzanat általában elsősorban a fejre terjed ki, amit később gennyes kötőhártya-gyulladás követ. Ezzel párhuzamosan hurutos gennyes orrnyálkahártya-gyulladás alakul ki, amely a tüdőre is átterjed. Ezt az állapotot már nehéz légzés, magas láz és elesettség jellemzi, majd az egyre súlyosbodó tüdőgyulladás következtében hamarosan bekövetkezik az elhullás. A jóindulatú, ún. göbös formánál elsősorban a fülkagylón és az orrháton körülírt, általában tojásdad alakú, tömött tapintatú, diónyi vagy nagyobb duzzanatok fejlődnek ki.

Később lencsényi, babszemnyi formában ezek megjelenhetnek a szemhéjakon, a végbélnyílás, a nemi szervek környékén, sőt a körömágyban is. A göbök szövettani vizsgálata alapján olyan sejteket találtak, amelyek a myxóma daganatok sejtjeihez hasonlítanak, innen kapta a betegség a nevét. A látszat ellenére természetesen nem arról van szó, hogy minden egyes göb helyén fertőzött szúnyog csípte volna meg az állatot, hanem a vérárammal jutott vírus által előidézett elváltozások fordulnak elő a bőralatti kötőszövetben, a test különböző tájékain.

HomeVET - Állatorvos a háznál fényképe.
Babéziósis 1. rész

Babéziósis 1. rész

A képen a nyíl a kórokozó a vörösvértestekben.

forrás Wikipédia /kiegészítéssel/

BETEGSÉGEK ÉS SÉRÜLÉSEK

BETEGSÉGEK ÉS SÉRÜLÉSEK

Nagyon sokféle módon sérülhetnek társállataink. A sérülések következtében sokszor gyulladások, tályogok, testűri vérzések vagy gyulladásos folyamatok alakulhatnak ki. Érdemes keletkezésük szerint sorra venni a sérüléseket, mivel ellátásuk, súlyosságuk megítélése is e szerint történik.

A kutyák körében rendkívül gyakori a parazitás fertőzöttség. Legalább minden harmadik kutya bélférgekkel fertőzött! A kölyökkutyáknál pedig még nagyobb ez az arány, 60-70%-uk már az anyaméhben fertőződik és férgesen születik.

Sokk

Számos oka lehet: sérülés, folyadékvesztés, műtéti beavatkozás stb., de a leggyakoribb kiváltó tényező a súlyos vérzés. A sokkos állapot tünetei: depresszió, az aktivitás hiánya, gyors légzés és szapora érverés, valamint a hajszálerek elégtelen feltöltődése. Ez utóbbit a következőképpen érzékelhetjük: ujjunkat rányomjuk a kutya fogínyére úgy, hogy az elfehéredjen. Amikor elvesszük a kezünket, figyeljük meg, milyen gyorsan nyeri vissza eredeti színét az elfehéredett terület. A normális feltöltődés nem több egy-két másodpercnél.
A szapora érverés a sokk súlyosbodásával gyengül, majd megszűnik. Jellemző az alacsony testhőmérséklet is. A végtagok és a bőr hidegek, az állat testhőmérséklete gyakran 37 °C alá süllyed.

Hőguta, napszúrás

Hőgutát leggyakrabban a tűző napon, megfelelő szellőztetés nélküli gépkocsiban hagyott kutyák kapnak. Az autóban a hőmérséklet erős napsütésben akár 40-41 °C-ra is emelkedhet. A kövér, öreg, beteg, valamint gömbölyű fejű, nagy termetű ebek (boxer, bulldog, masztiff, dog stb.) sokkal könnyebben kapnak hőgutát, mint más fajták egyedei. Velük tehát különösen vigyázzunk!

A hőguta tünetei
Lihegés, szapora pulzus, vérbőség a száj nyálkahártyáján, hányás, aggódó, merev tekintet. Az állat hőmérséklete 40-41 °C-ig emelkedhet. Súlyosabb esetben az eszméletét is elvesztheti. Ha ilyen tüneteket észlelünk, azonnal vegyük ki a kocsiból, vigyük az árnyékba, és locsoljuk le hideg vízzel. A hőgutát kapott kutyát mielőbb vigyük állatorvoshoz.

Harapás, marás

A harapásos sebek a legtöbbször a nyakon, a fejen és az elülső végtagokon keletkeznek. Marakodás közben különösen rövid szőrű kutyák sebesülhetnek meg súlyosan. A hosszú szőrű ebeket védi nagy bundájuk, amely tompítja az ellenfél harapását.

A sebek legtöbbször a nyakon, a fejen, az elülső végtagokon keletkeznek. A sokkal erősebb kutya (miután az állatok egymás nyakát igyekeznek elkapni) akár meg is fojthatja a gyengébbet! A verekedés többnyire váratlanul robban ki, nincs elég idő a közbelépésre. Éppen ezért a gazda sétáltatás közben legyen figyelmes, mert könnyebb megelőzni, mint megakadályozni az összecsapásokat, a sérüléseket. Ha pedig már megkezdődött a marakodás, lehetőleg a kutyák gazdái próbáljanak beavatkozni, mert az idegeneket a felajzott állatok megharaphatják. Természetesen a tulajdonosnak is jól meg kell gondolnia a közbelépés módját, nehogy az idegen kutya megharapja. Ezért sohase a nyakörvüknél fogva próbáljuk szétválasztani a verekedő állatokat, hanem a farkuknál vagy a hátulsó végtagjuknál ragadjuk meg őket. A marakodás szétválasztásának leghatásosabb eszköze – ha netán éppen kéznél van – egy vödör víz!

A verekedés kitöréséért mindig a kutya gazdája a felelős – vagy mert rosszul nevelte ebét, vagy mert tudván tudva, hogy kutyája verekedős, mégis szabadon engedte az állatot.
Kölyök, fiatal kutyák hajlamosak arra, hogy a földön talált kavicsot, ételhulladékot, csontot nyeljék. A következmény olykor bélelzáródás vagy mérgezés lehet

Zúzódások. csonttörések, ficamok

Zúzódás
A zúzódások a csontot körülvevő lágy szövetek sérülései, s rendszerint nem befolyásolják a kutya mozgását. Az ilyen típusú sérüléseknél a duzzadás, és a fájdalom meglehetősen nagy területen jelentkezik, úgy, hogy pontosan nem is lehet meghatározni a sérült rész határait. Ha a kutya a lágyszöveti sérülés következtében sántít, akkor néhány napos pihenés után a javulás szemmel látható, a kutya egykettőre abbahagyja a sántikálást. Egyéb kezelésre általában nincs szükség.

Csonttörés
Ha a kutya eltöri valamelyik lábát, akkor túl azon, hogy nem tud ránehezedni, az érintett végtag szemmel láthatóan deformálódik is. Ez a deformálódás lehet egyszerű duzzanat, vagy a normális végtaghelyzet megváltozása. A törés helyén az érintett végtag mozgásának elváltozását, megrövidülését, illetve a normálistól eltérő egyéb elváltozást tapasztalhatunk. Ha a csont, ropogó hangot ad, majdnem mindig törésről van szó. Hacsak valamilyen érzékelő-idegi sérülés nem történt, vagy a kutya sokkos állapotba nem került, a törés kitapintásakor a kutya heves fájdalommal reagál.

A törés kétféle lehet: zárt, és nyílt. Zárt törésről akkor beszélünk, ha a bőrfelület, és a törött csont között nincs összekötő seb. Nyílt a törés minden olyan esetben, amikor a törések a bőrfelületet is átszakítják, a kitüremkedő csontvégek jól láthatóak. A nyílt törések ezért könnyen fertőződhetnek.
A törések sajátos formálja a gerincoszlop törése, vagy ficamodása. Ezek a lehető leggyorsabb állatorvosi beavatkozást, és szakszerű, gondos elsősegélynyújtást igénylik. A gerincoszloptörések rendszerint a hátsó lábak részleges, vagy teljes bénulását is okozzák.

Ficam
A kutya ficamai sokkal ritkábbak, mint a törések. Általában úgy keletkeznek, hogy valamelyik csont kiugrik a másik csonttal alkotott ízületből.
A ficam tünetei hasonlóak a töréshez, de jóval enyhébbek. A ficamok nem igényelnek azonnali beavatkozást, legalábbis olyan értelemben, hogy nem fenyegetik a kutya életét, vagy végtagjainak épségét. Ennek ellenére lehetőleg 24 órán belül vizsgáltassuk meg a beteg kutyát állatorvossal, mert ez az az időszak, amikor a baj még sebészeti beavatkozás nélkül is könnyen korrigálható. Az állatorvos általános érzéstelenítés mellett visszahelyezi a csontízület végét a megfelelő helyre.

TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSADÁS

TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSADÁS

1. Milyen gyakran etessük a kutyát?

Az etetés ajánlott gyakorisága a kutya korától függ. 6 hónapos koráig javasolt naponta 4-szer, 1 éves koráig naponta 2-3-szor, másfél éves koráig naponta 1-2-szer.

2. Csirkés, vagy csirke ízű?

Egyik sem! Ez a két jelző nem feltétlenül jeleni azt, hogy valóban tartalmaz értékes tápanyagokat az adott termék. Ugyanez elérhető egy gyenge minőségű alapanyagokat felsorakoztató tápból, mesterséges ízfokozó alkalmazásával. Ezzel a trükkel a kedvencünk – sajnos – nagyon szereti majd az eledelt.

3. Néhány dolog a tisztaságról…

A tálját minden nap meg kell tisztítani. Legyen állandóan friss ivóvíz!

4. …és a mozgásról.

Nagyon fontos, hogy ne végezzen a kutya aktív mozgást igénylő feladatokat, röviddel étkezés előtt és után. Nagyon veszélyes lehet ez számára, gyomorcsavarodást okozhat. Fajtától függően vannak hajlamosabbak erre a betegségre, de ajánlott minden gazdinak figyelnie rá, hiszen mi sem szeretünk teli hassal ugrálni, nem véletlenül! Étkezés után csak könnyű laza séta javasolt.

5. Rémisztő példa

A nyers hús fogyasztás egy ellenérve, az Aujelszky betegség. Ez a betegség a nyers húsban található kórokozók által terjed át a kutyára, és halálos kimenetelű.

6. A kutya hivatalosan előírt, a mai kor szokásaitól függetlenített étrendje 60%-ban tartalmaz húst, 40%-ban egyéb tápanyagokat.

7. Ne hizlaljuk el kedvencünket!

Mi emberek is állandóan küzdünk a túlsúly problémájával, ne akarjuk ugyanezt kedvencünknek. Sokkal egyszerűbb már az elejétől egészségesen táplálni, mint fogyókúrára fogni, akkor, amikor már nagy a baj.

A jutalomfalatról se feledkezzünk meg! Mindig számoljuk bele a bevitt táplálék mennyiségébe!

8. A konzervek 90 százaléka víz?

A szárazeledelek sokkal koncentráltabb mennyiségben tartalmazzák a szükséges tápanyagokat.

9. Figyeljünk a táp megbízható, jó minőségére!

IVARTALANÍTÁS

IVARTALANÍTÁS

Az állattartók gyakori problémája kutyáknál, macskáknál, hogy hogyan kerüljék el a nem kívánt szaporulatot, és az ivari működéssel összefüggő betegségeket. A fogamzásgátlásra állatoknál is többféle módszer létezik.

Ha biztosak vagyunk benne, hogy soha nem akarunk utódot kedvencünknek, a legjobb módszer a műtéti ivartalanítás. Ettől sok ember irtózik, pedig a tévhitekkel ellentétben – kevés kivételtől eltekintve – a végleges ivartalanításnak csak előnyei vannak. Az állat soha többet nem fog ivarzani (tüzelni), nem lesz álvemhes, nem lesz méhgyulladása, petefészek cisztája, és a fiatal korban elvégzett műtét a későbbi emlődaganat kialakulásának esélyét is minimálisra csökkenti.

A nem ivartalanított szuka kutyák kb. 25(!)%-ának lesz élete során (főleg idős korban) emlődaganata. Ennek az esélye az első tüzelés előtt(!) végzett ivartalanítással 0,5%-ra csökken, de még a 3. tüzelés előtt végzett műtét esetén sem több 8-%nál. A későbbi méhgyulladás esélyét szakszerű beavatkozás esetén nullára csökkentjük, ez igaz az álvemhességre is.

Nézzük a lehetséges szövődmények előfordulását. A műtéti altatás kockázata, fiatal korban, a mai modern altatási technikákkal 1 ezrelék alá tehető. A későbbi vizelettartási probléma (inkontinencia) előfordulása pár százalék, de ezek az esetek is gyógyszerrel általában sikeresen kezelhetők. A nőstény állat viselkedése nem változik meg az ivartalanítás hatására, és bár az étvágya megnőhet, ha megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal etetjük, illetve megfelelő mozgást biztosítunk számára, NEM fog elhízni. (A csak az ivartalanításhoz köthető kóros elhízás aránya 1-2 %)

Ha csak néhány hónapig akarjuk elkerülni az ivarzással járó kellemetlenségeket, lehetőség van gyógyszeres fogamzásgátlásra. Ez vagy injekciós kezeléssel, vagy tabletta formájában érhető el. Ezek mind magas hormontartalmú készítmények, melyek – főleg hosszan tartó alkalmazás során – veszélyes mellékhatásokkal járhatnak (méhgyulladás, emlődaganat), ezért alkalmazásukat alaposan mérlegelni kell. Ha mégis emellett döntenek, idejében keressék fel állatorvosukat, mert az ivari ciklus csak bizonyos szakaszában lehet elkezdeni az alkalmazásukat (a tüzelését hamarosan megkezdő, vagy már tüzelő szuka kutyánál pl. nincs mód az ivarzás elnyomására, elfogadható kockázat mellett).

Ha tüzelő kutyája, ivarzó macskája ellenkező neművel érintkezett/érintkezhetett, lehetőség van „esemény utáni” fogamzásgátlásra is. Ha biztosan megtörtént a fedezés, a következő pár napban (harmadik és ötödik nap) beadott két injekció 99%-ban megakadályozza a vemhesség kialakulását. Ha nem biztos a kannal/kandúrral való találkozás, csak fennáll a lehetősége, érdemes kb. 21-25 nap múlva a vemhességről vérvétellel, vagy ultrahang vizsgálattal meggyőződni. Pozitív esetben még ezután is van lehetőség a vemhesség gyógyszeres megszakítására.

A közelmúltban kidolgoztak olyan, bőr alá ültethető implantátumokat, melyek több hónapig, akár 1-2 évig is megakadályozzák az állatok nemi működését. Ezekből olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek gátolják a nemi hormonok termelődését (GnRH agonisták). Az eddigi vizsgálatok mellékhatásokról nem számoltak be. Ha ezek kereskedelmi forgalomba kerülnek, egy valós alternatívát kínálnak majd a ma még legjobb megoldásnak számító műtéti ivartalanítás helyett.

LABORVIZSGÁLAT

LABORVIZSGÁLAT

A laboratórium elsődleges feladata az állatorvosi praxisok diagnosztikai és gyógyító munkájának segítése, az egyre színvonalasabb klinikai diagnosztikai munka laboratóriumi hátterének biztosítása.

Az elérhető vizsgálatok palettája óriási, csak néhány közülük:

• rutin vérkép
• biokémia
• speciális profilvizsgálatok: vese, máj, pajzsmirigy, hasmenés, Lyme, babézia, stb.
• időskori szűrővizsgálatok
• bőrkaparék tenyésztés
• allergia-tesztek, stb.
• Bioptátumok, daganatok, váladékok stb. vizsgálatával nyújtanak segítséget a gyógyításhoz.

A minta (vér, vizelet, szélet, bőrkaparék, stb.) levétele és elszállítása után a legrövidebb időn belül kapjuk meg az eredményeket, – amit e-mail formájában Önnek is eljuttatunk – azokat kiértékeljük és megbeszéljük a szükséges további kezelést. Sajnos nem minden betegség kideríthető vagy gyógyítható otthon. A beteget ilyenkor kórházba, rendelőbe kell eljuttatni.
Súlyosabb esetben egy nyugati színvonalon felszerelt kórházba, (itt bentlakásos kezelés is megoldható) egyszerűbb esetben a legközelebbi rendelőbe szállítjuk a beteget.

Egyes betegségek megállapításához egyéb diagnosztikai eljárásokat is alkalmazni kell. Ilyen az ultrahangos vizsgálat, röntgen, EKG, endoszkóp.
A gyógyításhoz is szükségesek lehetnek különböző készülékek (lágy lézer, fogkő depurátor, elektrostimulátor, magnetoterápiás készülék stb.), amelyek a kórházban rendelkezésre állnak.

Leggyakoribb műtétek közé tartozik az ivartalanítás. A legegyszerűbb műtétektől a csontműtétig minden sebészeti beavatkozást el tudunk végezni a magas szintű felszereltség (altatógép, pulsoximeter, lélegeztetőgép, oxigénsátor, inkubátor, stb.) és a szaktudás birtokában.

DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK

DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK

Gyakran előfordul, hogy a klinikai vizsgálatok a pontos diagnózis felállításához nem elégségesek, ilyenkor egyéb kiegészítő vizsgálatokat is el kell végezni, melyekhez a minta, vagy a páciens el- és visszaszállítást is biztosítjuk. Kérésére elkísérheti kedvencét.

Ultrahang

Mikor segíthet minket ez a gép?
• Vemhesség megállapítása
• Méhgyulladás diagnosztika
• Húgyuti szindrómák elkülönítése
• Gyomor-bélrendszeri bántalmak felismerése
• Hasűri daganatok diagnosztikája
• Prosztata problémák differenciálása
• Különböző mintavételek irányított UH háttérrel, stb.

Röntgen

A mai, modern röntgengépekkel a sugárzás minimális, az egészségre nem káros, viszont segíthet olyan betegségek megállapításánál, amelyek más készülékekkel, illetve klinikai vizsgálatokkal nem végezhetőek el.

Mikor segíthet a röntgen a diagnosztizálásban?

• Csonttörések, csontrepedések diagnosztizálása
• Diszplázia szűrés
• Idegen testek felderítése
• Bélelzáródás, húgykövek diagnosztizálása
• Mellkasi vizenyő, légmell, stb.

EKG

Az elektrokardiográfia (röviden EKG) egy non-invazív szívvizsgáló eljárás, mely a szív működéséről ad hasznos információt. A szív elektromos jelenségeit vizsgálja, a szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség regisztrálásával.
A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre, mely normális esetben a sinuscsomóból indul el és a szív sajátságos ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Ezt az elektromos ingerületet a test felszínére helyezett elektródokkal fel lehet jegyezni. Az EKG-hullám szabályos görbe, melynek egyedi sajátossága van.
Az EKG célja megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan terjed-e az akciós potenciál.

A vizsgálat jelentősége
E nagyon egyszerű vizsgálattal vizsgálhatjuk a szív működését. Elemezni tudjuk a ritmusát, az ingerület kiindulásának a helyét, az ingerületvezetés sebességét, a szívizom vastagságát, a szívizom esetleges vérellátási zavarát, következtethetünk tüdőembóliára.

Mire való az endoszkóp?

Az endoszkóp lényegében véve egy kézzel irányítható hajlékony cső, amiben egy optikai szál fut, így a vizsgáló belenézve élőben látja a képet, amerre az endoszkóp halad. Egy hosszú csipesz is levezethető a csőben, így mintát venni és idegen testet eltávolítani is lehet.
Kisállat-gyógyászatban az endoszkópot elsősorban biopszia vételre használják a nyelőcsőből, a gyomorból, és a vastagbélből.
Ugyanakkor egy nyelőcsőben megakadt idegen test eltávolítására is alkalmas.

KUTYÁK ÉS MACSKÁK IVARTALANÍTÁSA

KUTYÁK ÉS MACSKÁK IVARTALANÍTÁSA

Kutyák ivartalanítása

Miért ivartalaníttassam a kutyámat?

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott kutyák ivartalanítása ma már Magyarországon is részét képezi a felelős kutyatartásnak . Mind állatorvosi, mind állatvédelmi szempontból számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett. Hogy tisztán láthasson ebben a kérdésben, a következőkben megpróbálunk átfogó tájékoztatást nyújtani magáról a beavatkozásról, illetve annak következményeiről.

Milyen előnyökkel jár a kan kutyák ivartalanítása?

Az ivartalanítással nagyban csökkenthető az idős kan kutyákban viszonylag gyakran kialakuló prosztata daganatok és prosztata megnagyobbodás kialakulásának esélye.
Csökken a nemi hormon termeléssel összefüggő kórképek, például a végbéldaganatok kialakulásának valószínűsége. A heredaganat kialakulása megelőzhető.
Megszűnik a szukák tüzelésével összefüggő kóborlás és az ebből adódó veszélyhelyzetek, kellemetlenségek. Csökken a kanokkal szembeni agresszió, illetve az ivartalanított kan kutyát rendszerint más kanok sem támadják meg, mivel nem érzik az ivari szagot, így nem tekintik riválisnak.

És milyen hátrányai lehetnek a beavatkozásnak?

A legtöbb feltételezett hátrány rendszerint nem hozható összefüggésbe az ivartalanítással. Leggyakrabban az elhízást, a lustaságot, az állat egyéniségének, játékosságának elvesztését említik, mint a műtét negatív következményeit. Ezek közül is az elhízás kerül leggyakrabban szóba. Az elhízás a túlzott tápanyagfelvétel következménye . Így az eleség mennyiségének csökkentésével, vagy összetételének megváltoztatásával előzhető meg, mind az ivartalanított, mind a nem ivartalanított kutyák esetén.
Az ivartalanítás a kutya személyiségét, elevenségét, intelligenciáját nem változtatja meg!

Mikor célszerű elvégeztetni a beavatkozást?

A fiatalkori ivartalanításnak a kutatások eredményei szerint nincs negatív hatása a kutya fejlődésére. Így célszerű a műtétet 6-8 hónapos korban elvégeztetni, hogy az ivaréréssel összefüggésbe hozható viselkedésváltozások (kanok iránti agresszió, kóborlás) ne váljanak rossz szokássá.

Milyen kockázatai lehetnek az operációnak?

Az ivartalanítás csak teljes altatásban végezhető el. Az ebből adódó kockázat nagymértékben csökkenthető a modern altatószerek alkalmazásával, illetve a műtét során a kutya gépi monitorozásával. Rendelőnkben minden műtét alatt egy speciális állatorvosi őrző segítségével követjük nyomon páciensünk fő életfunkcióit, légzésszámát, pulzusszámát, testhőmérsékletét, vérének oxigéntelítettségét, illetve szívének működését egy EKG görbe mutatja.

Hogyan zajlik ez a beavatkozás?

Ha rászánja magát az operációra, kérjük telefonáljon nekünk, hogy megbeszélhessük a műtét időpontját. Az altatás előtt 12 órával már ne kapjon a kutya enni, és 6 órával előtte már inni sem. Amikor megérkeznek rendelőnkbe, a kutyát megvizsgáljuk, hogy teljesen egészséges-e. Ha minden rendben van, megkapja az altató injekciót. Általában 5-10 perc alatt alszanak el ennek hatására a kutyák.
Minden műtétnél vénakatétert helyezünk be a kutya egyik első lábába. Ez egy néhány centiméteres hajlékony cső, amit egy tűszúrással juttatunk be a vénába. Ez azért fontos, hogy a műtét alatt szükség esetén gyógyszereket illetve infúziót adhassunk.

A műtét során a kutya herezacskóját és a heréket eltávolítjuk, majd a vágást két rétegben összevarrjuk. A bőrben lévő varratokat nyolc nap elteltével el kell távolítani, a belső varrat önmagától felszívódik.

Mire kell számítanom a műtét után?

Amire a kutya teljes ébredéséig oda kell figyelnie:
Száraz, meleg helyen legyen.
Fontos, hogy a padlón helyezze el, nehogy leessen a fotelből, ágyról ébredezés közben.
Ne legyen előtte víz vagy eleség a félrenyelés kockázata miatt.

Amire a kutya tejes ébredéséig számíthat: 
Nyüszögés
Remegés, nyálzás
Enyhe hányás, öklendezés
Támolygás, elesés
Ezek a tünetek mind az altatószer hatására alakulnak ki, a nyüszögés inkább az ijedtség jele, semmint a fájdalomé.

Amire a varratszedésig oda kell figyelnie: 
A seb lehetőség szerint ne szennyeződjön. Naponta egyszer-kétszer tanácsos higított Betadine oldattal lemosni a sebet és környékét.
Nagyon fontos, hogy a kutya ne nyalogassa a sebet. Ennek elkerülésére gyakran szükséges védőgallért tenni a kutyára. Ne ijedjen meg, ha a gallér kezdetben zavarja a kutyát, szinte mindegyikük egy-két napon belül megszokja.

Amire a varratszedésig számíthat: 
A műtétet követő napon még bágyadtság, étvágytalanság előfordulhat. Amennyiben ez nem múlik el, kérjük telefonáljon, hogy megbeszélhessük a további teendőket.
A műtéttel egyidőben egy 24 órás hatású fájdalomcsillapítót adunk a kutyának. Szükséges lehet még két-három napig folytatni a fájdalomcsillapítók adagolását.

 

Macskák ivartalanítása

A műtétről általában

Az ivartalanítás rutin műtéti beavatkozás, aminek természetesen van kockázata. Ha szakszerűen végzik, ez a kockázat olyan csekély, hogy össze sem hasonlítható a beavatkozásból származó előnyökkel. A nőstények ivarzása elvileg gyógyszerekkel, vagyis hormonálisan is elnyomható ideiglenesen, de a gyakori mellékhatások miatt ez nem javasolt. Rövid ideig alkalmazva is veszélyesebb, mint a műtét. Ha az ivartalanítást időben, fiatal és egészséges állaton végzik el, akkor szinte észre sem veszi.

Hogy ez biztosan így legyen, néhány tanácsot érdemes megfogadni:
Végeztesse el időben, mindkét nem esetében 12 hetes – 6 hónapos életkor között a műtétet. Minél fiatalabb az állat, annál kevésbé viseli meg és annál több probléma előzhető meg vele.
Ha a nőstény tüzel, akkor várja meg, amíg abbahagyja. A két ciklus között gyakran csak néhány nap pihenőt tart, de ilyenkor tanácsos elvégeztetni a műtétet, mert az ivarzás komplikációt okozhat.

A műtét előtt az alapos állatorvosi vizsgálat mellett lehet vérvizsgálatot is végeztetni, különösen, ha a macska nem teljesen egészséges, vagy 7 évesnél idősebb.
Az egészséges macskákat a műtét előtt fél napig koplaltatni kell. A leghelyesebb, ha az előző este legkésőbb 8 óráig eszik, majd a műtét reggelén csak vizet kapjon. Kiscicákat csak néhány óráig szabad koplaltatni, beteg állatok esetében pedig kérje ki előre az állatorvos tanácsát.
Legalább fél nappal a műtét előtt zárja be az állatot, nehogy elszökjön. Az ivartalanítás időpontja kiváló alkalom a mikrochip beültetésére is.

A műtét napján a cicát elszállítjuk a délelőtti órákban, mi megvizsgáljuk, majd napközben elvégezzük a beavatkozást és a megoperált macskát teljesen felébredve általában még aznap, a késő délutáni-esti órákban hazavisszük. Hazaérve tartsa a macskát biztonságos helyre zárva, amíg nagyon kába. Ha már nem az, akkor itassa meg, majd negyed óra múlva adjon neki enni. Az első napokban a speciális gyógytáp etetését javasoljuk, mert ez nagyon tápláló, könnyen emészthető és kíméli a gyomor nyálkahártyáját.

A műtétet követően az altatás utóhatásai általában 24 óra után elmúlnak és tiszta, biztonságos környezetben, megfelelő táplálás esetén a lábadozás szinte mindig eseménytelenül zajlik. A legtöbbször olyan módszerrel operálunk, hogy utána nincsen szükség védőgallérra, vagyis a bőr mélyebb rétegében (intradermálisan) elhelyezett felszívódó varróanyagokkal zárjuk a műtéti sebeket, így varratszedésre nincsen szükség. Bármilyen kérdés esetén hívjon bennünket a +36 20 320-1202 telefonszámon. Ha valamilyen ok miatt kívülről is látható, vagyis nem felszívódó varratokat alkalmaztunk, akkor eseménytelen sebgyógyulás esetén legkorábban a műtétet követő 10. napon kerülhet sor a varratszedésre. Kandúrok esetében általában nincsen szükség ellenőrző vizsgálatra, ahogy varratszedésre sem.
Ha a műtét után bármilyen problémát észlel, vagy nem tudja eldönteni, hogy amit tapasztalt, az probléma-e, akkor keressen meg bennünket telefonon.

A nőstény macska évente többször, ciklikusan ivarzik. Ilyenkor kész a párzásra. Egy-egy ivarzás mintegy 2-3 hétig tart és ha nem termékenyül meg a macska, akkor 1-2 hét múlva újra kezdi. Ez többször ismétlődik, hosszabb szünet csak a téli időszakra jellemző.

Az ivarzás macskában – szemben a kutyákkal – csak csekély vérzéssel jár, ami általában nem is észlelhető. Inkább a viselkedésbeli változások jelzik. Ilyenkor a macska tolakodóan barátságos, a tulajdonoshoz és a bútorokhoz dörgölőzik, hempergőzik és igyekszik minden módon magára vonni a figyelmet. Néha kimondottan agresszíven viselkedik. Ez is zavarja a családot, de az igazán kellemetlen a hangos “nyervogása”, ami talán nem is létező szó, de a nyávogás megjelölésnél pontosabban fejezi ki a lényeget. Az ivarzó nőstény, ha teheti, megszökik, majd az utcán veri fel az éjszaka csöndjét, amivel gyakran az őrületbe kergeti a környék lakóit.

Az ivarzó nőstények kandúrokat vonzanak a házhoz, amelyek mindig készen állnak a párzásra. Ezek gyakran verekednek egymással, hogy elnyerjék a hangoskodó hölgyek szívét. Sebesüléseket osztva és kapva szolgáltatnak újabb adalékot a környék macskaellenes hangulatához. A kandúrok további kellemetlen sajátossága a bűzös vizelettel való jelölés is, amit a területükön (a lakásban, az udvaron és a nem túl hálás szomszédságban is) szorgalmasan ismételnek.

A sikeres nász végül egy bizonyára nem kívánt macskaalmot eredményez, úgy 9 hét múlva. A nőstények olykor rejtve nevelik fel a kicsinyeiket, amelyek ilyenkor vaddá, az emberi társadalomba beilleszkedni képtelenné válnak, máskor pedig az a gond, hogy a kiscicák, bármely csodálatosak is, senkinek sem kellenek. Ha sikerül is az elsőket az ismerőseinkre rátukmálni őket, a következő alommal ez már biztosan nem megy.

A nőstény macskák ivartalanítása

A nőstény állatok ivartalanítása során műtétileg eltávolítjuk a petefészkeket és a méhet is. Az ilyen macska többé nem ivarzik és nem is tenyészthető. Ezt a beavatkozást minden, nem kimondottan tenyésztés céljából tartott nőstény macska esetében javasolt elvégeztetni.

Magának a műtétnek csekély a kockázata, de számtalan előnnyel jár:
megelőzhető vele a nem kívánt szaporulat,
elmarad az ivarzás, ami kellemetlen tünetekkel jár,
nem vonzza a házhoz a nőstény a környék kandúrjait,
kevesebbet érintkezik idegen állatokkal, ezért csökken a sérülések és a fertőzések (pl. FeLV, FIV) veszélye,
nem alakulhat ki a méh gennykórja (pyometra) és csak az időben történő ivartalanítással előzhető meg a macskánál az esetek döntő többségében rosszindulatú (rákos) tejmirigy daganat.

A nőstények gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Minél fiatalabb korban történik a műtét, annál kevésbé viseli meg az állatot és annál több lehetséges problémát előzhetünk meg vele. Szerintünk a legoptimálisabb időpont az 12 hetes – 6 hónapos életkor, de legkésőbb ezen belül is minél fiatalabb korban ajánlott az ivartalanítás, mert egyes macskák korábban válnak ivaréretté. Ha a műtét ezt megelőzően történik, akkor 90%-al csökkenthető vele a tejmirigy-rák előfordulásának a valószínűsége! Ezért kivétel nélkül minden nem tenyésztés céljából tartott nőstény macska ivartalanítását ajánlott elvégeztetni az ivarérést megelőző időszakban.

Sokan szeretnének egy almot, néhány kölyköt a szeretett macskájuktól, ezért elhalasztják az ivartalanítást. Ne tegyék! Nem csak a macska egészségét kockáztatják vele, de kicsi az esélye annak, hogy az utódok valóban hasonlítanak majd az anyjukra. A macska szaporodási potenciálja 45-ször nagyobb, mint az emberé, ami azt jelenti, hogy ha minden 45. macska szaporodna csak, az is bőven fedezné a populáció fenntartását. De ma Magyarországon a kijáró macskák alig néhány százalékát ivartalanítják csupán, ezért becslések szerint 5000 és 10000 közé tehető a naponta megszületett kiscicák száma, s ezek több mint 90%-ának a legcsekélyebb esélye sincs szerető tulajdonoshoz kerülni. Mentsen meg Ön is sok esélytelen bűbájos kiscicát azzal, hogy nem tenyészti a sajátját!

A műtétet időpontjának megválasztásához figyelembe kell azt is venni, hogy az ivarzás alatt a szokásosnál nagyobb sebet kell készíteni, mert a méh duzzadt. A macska ilyenkor vérzékenyebb és gyengébb az immunrendszere. Ezek csekély mértékben növelik a kockázatot, ezért ha lehet, érdemes a műtétet az ivarérés előtt vagy két ivarzás között végezni.

A kandúrok ivartalanítása

Kandúrok ivartalanítása céljából műtétileg eltávolítjuk azok heréit. Az ilyen macska többé nem tenyészthető. A műtét csekély kockázattal és számtalan előnnyel jár. Segít megelőzni a kandúrokra jellemző kellemetlen magatartási formákat, mint például a jelölést, ami a lakásban elviselhetetlen, de a szomszédok sem “díjazzák”. Az ivartalanított kandúr kevésbé agresszív, kisebb területet véd és látogat, ami a balesetek és a verekedésből származó sérülések mellett a fertőzések (pl. FeLV, FIV, rühösség) kockázatát is csökkenti. A kandúr macskák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért az ivarérés előtt, vagyis 12 hetes – 6 hónapos életkorban javasoljuk a műtétet elvégeztetni.

Nagyon széles körben elterjedt, de ennek ellenére bizonyítottan teljesen alaptalan tévhit az, hogy a bármely életkorban ivartalanított kandúrok körében gyakrabban fordul elő az alsó húgyúti betegség. Ennek hangoztatása a betegség utóbbi két évtizedes szakirodalmának teljes nem ismeréséből fakad. Az alsó húgyúti betegség (hólyaggyulladás, húgyúti kristályok képződése stb.) takarmányozási és tartási betegség, aminek a táplálék összetétele, a vízfogyasztási szokások és a stressz mellett genetikai háttere is van, de az okai között ma már bizonyítottan nem szerepel az ivartalanítás. Ennek alapjául szolgáló tévhitről, vagyis hogy az ivartalanítás következtében beszűkül a húgycső, már számtalan vizsgálattal bizonyították, hogy teljességgel alaptalan, ahogy a statisztikák sem támasztják alá az ivartalanításnak a betegség kialakulásában való szerepét. Struvit kristályok például leggyakrabban a nem ivartalanított, fiatal nőstényekben fordulnak elő, s a nem ivartalanított kandúrokban ugyanolyan valószínűséggel okozhatják a húgyutak elzáródását, mint az ivartalanítottakban.

A lakásban tartott kandúrokat szinte mindenki ivartalanítja, különben a jelölés, az agresszió és a penetráns szag miatt gyorsan lehetetlenné válik velük az együttélés. A kijáró kandúrokkal kapcsolatban viszont számos romantikus tévhit él. Sokan természetesnek és kívánatosnak tekintik nem ivartalanítani őket. Nos, ez valójában természetellenes és embertelen is egyben, ugyanis a vadmacskák a természetben legalább 3 km2 területet sajátítanak ki, illetve ennél jóval nagyobbat, ha kevés a táplálék. A lakott településeken ekkora területen több száz macska jár szabadon, ami mindegyik számára jelentős szociális stresszt okoz, de még ennél is rosszabb, hogy az állandó területviták következtében a szabadon járó, nem ivartalanított kandúrok az ivartalanított társaiknál sokkal gyakrabban sérülnek és fertőződnek meg különböző kórokozókkal. Ezért aki hagyja a nem ivartalanított kandúrját szabadon kóborolni, az nem csak az esélytelen szaporulat biztos pusztulásáért felelős, de a saját macskája és más macskák egészségkárosodásáért is.