BETEGSÉGEK ÉS SÉRÜLÉSEK

BETEGSÉGEK ÉS SÉRÜLÉSEK

Nagyon sokféle módon sérülhetnek társállataink. A sérülések következtében sokszor gyulladások, tályogok, testűri vérzések vagy gyulladásos folyamatok alakulhatnak ki. Érdemes keletkezésük szerint sorra venni a sérüléseket, mivel ellátásuk, súlyosságuk megítélése is e szerint történik.

A kutyák körében rendkívül gyakori a parazitás fertőzöttség. Legalább minden harmadik kutya bélférgekkel fertőzött! A kölyökkutyáknál pedig még nagyobb ez az arány, 60-70%-uk már az anyaméhben fertőződik és férgesen születik.

Sokk

Számos oka lehet: sérülés, folyadékvesztés, műtéti beavatkozás stb., de a leggyakoribb kiváltó tényező a súlyos vérzés. A sokkos állapot tünetei: depresszió, az aktivitás hiánya, gyors légzés és szapora érverés, valamint a hajszálerek elégtelen feltöltődése. Ez utóbbit a következőképpen érzékelhetjük: ujjunkat rányomjuk a kutya fogínyére úgy, hogy az elfehéredjen. Amikor elvesszük a kezünket, figyeljük meg, milyen gyorsan nyeri vissza eredeti színét az elfehéredett terület. A normális feltöltődés nem több egy-két másodpercnél.
A szapora érverés a sokk súlyosbodásával gyengül, majd megszűnik. Jellemző az alacsony testhőmérséklet is. A végtagok és a bőr hidegek, az állat testhőmérséklete gyakran 37 °C alá süllyed.

Hőguta, napszúrás

Hőgutát leggyakrabban a tűző napon, megfelelő szellőztetés nélküli gépkocsiban hagyott kutyák kapnak. Az autóban a hőmérséklet erős napsütésben akár 40-41 °C-ra is emelkedhet. A kövér, öreg, beteg, valamint gömbölyű fejű, nagy termetű ebek (boxer, bulldog, masztiff, dog stb.) sokkal könnyebben kapnak hőgutát, mint más fajták egyedei. Velük tehát különösen vigyázzunk!

A hőguta tünetei
Lihegés, szapora pulzus, vérbőség a száj nyálkahártyáján, hányás, aggódó, merev tekintet. Az állat hőmérséklete 40-41 °C-ig emelkedhet. Súlyosabb esetben az eszméletét is elvesztheti. Ha ilyen tüneteket észlelünk, azonnal vegyük ki a kocsiból, vigyük az árnyékba, és locsoljuk le hideg vízzel. A hőgutát kapott kutyát mielőbb vigyük állatorvoshoz.

Harapás, marás

A harapásos sebek a legtöbbször a nyakon, a fejen és az elülső végtagokon keletkeznek. Marakodás közben különösen rövid szőrű kutyák sebesülhetnek meg súlyosan. A hosszú szőrű ebeket védi nagy bundájuk, amely tompítja az ellenfél harapását.

A sebek legtöbbször a nyakon, a fejen, az elülső végtagokon keletkeznek. A sokkal erősebb kutya (miután az állatok egymás nyakát igyekeznek elkapni) akár meg is fojthatja a gyengébbet! A verekedés többnyire váratlanul robban ki, nincs elég idő a közbelépésre. Éppen ezért a gazda sétáltatás közben legyen figyelmes, mert könnyebb megelőzni, mint megakadályozni az összecsapásokat, a sérüléseket. Ha pedig már megkezdődött a marakodás, lehetőleg a kutyák gazdái próbáljanak beavatkozni, mert az idegeneket a felajzott állatok megharaphatják. Természetesen a tulajdonosnak is jól meg kell gondolnia a közbelépés módját, nehogy az idegen kutya megharapja. Ezért sohase a nyakörvüknél fogva próbáljuk szétválasztani a verekedő állatokat, hanem a farkuknál vagy a hátulsó végtagjuknál ragadjuk meg őket. A marakodás szétválasztásának leghatásosabb eszköze – ha netán éppen kéznél van – egy vödör víz!

A verekedés kitöréséért mindig a kutya gazdája a felelős – vagy mert rosszul nevelte ebét, vagy mert tudván tudva, hogy kutyája verekedős, mégis szabadon engedte az állatot.
Kölyök, fiatal kutyák hajlamosak arra, hogy a földön talált kavicsot, ételhulladékot, csontot nyeljék. A következmény olykor bélelzáródás vagy mérgezés lehet

Zúzódások. csonttörések, ficamok

Zúzódás
A zúzódások a csontot körülvevő lágy szövetek sérülései, s rendszerint nem befolyásolják a kutya mozgását. Az ilyen típusú sérüléseknél a duzzadás, és a fájdalom meglehetősen nagy területen jelentkezik, úgy, hogy pontosan nem is lehet meghatározni a sérült rész határait. Ha a kutya a lágyszöveti sérülés következtében sántít, akkor néhány napos pihenés után a javulás szemmel látható, a kutya egykettőre abbahagyja a sántikálást. Egyéb kezelésre általában nincs szükség.

Csonttörés
Ha a kutya eltöri valamelyik lábát, akkor túl azon, hogy nem tud ránehezedni, az érintett végtag szemmel láthatóan deformálódik is. Ez a deformálódás lehet egyszerű duzzanat, vagy a normális végtaghelyzet megváltozása. A törés helyén az érintett végtag mozgásának elváltozását, megrövidülését, illetve a normálistól eltérő egyéb elváltozást tapasztalhatunk. Ha a csont, ropogó hangot ad, majdnem mindig törésről van szó. Hacsak valamilyen érzékelő-idegi sérülés nem történt, vagy a kutya sokkos állapotba nem került, a törés kitapintásakor a kutya heves fájdalommal reagál.

A törés kétféle lehet: zárt, és nyílt. Zárt törésről akkor beszélünk, ha a bőrfelület, és a törött csont között nincs összekötő seb. Nyílt a törés minden olyan esetben, amikor a törések a bőrfelületet is átszakítják, a kitüremkedő csontvégek jól láthatóak. A nyílt törések ezért könnyen fertőződhetnek.
A törések sajátos formálja a gerincoszlop törése, vagy ficamodása. Ezek a lehető leggyorsabb állatorvosi beavatkozást, és szakszerű, gondos elsősegélynyújtást igénylik. A gerincoszloptörések rendszerint a hátsó lábak részleges, vagy teljes bénulását is okozzák.

Ficam
A kutya ficamai sokkal ritkábbak, mint a törések. Általában úgy keletkeznek, hogy valamelyik csont kiugrik a másik csonttal alkotott ízületből.
A ficam tünetei hasonlóak a töréshez, de jóval enyhébbek. A ficamok nem igényelnek azonnali beavatkozást, legalábbis olyan értelemben, hogy nem fenyegetik a kutya életét, vagy végtagjainak épségét. Ennek ellenére lehetőleg 24 órán belül vizsgáltassuk meg a beteg kutyát állatorvossal, mert ez az az időszak, amikor a baj még sebészeti beavatkozás nélkül is könnyen korrigálható. Az állatorvos általános érzéstelenítés mellett visszahelyezi a csontízület végét a megfelelő helyre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.